Téli-nyári garnitúra, vagy négy évszakos a jó megoldás?

Noha régóta él a köztudatban, hogy a négyévszakos autógumi tulajdonképpen semmire sem jó, valójában a kép ennél sokkal árnyaltabb. Abban persze van igazság, hogy a négyévszakos az nyáron gyengébb teljesítményt nyújt, mint egy nyári gumi, illetve télen kevésbé birkózik meg a feladatokkal, mint a téli társai, ám jó pár szempontot figyelembe kell vennünk, hogy megtudjuk: tényleg nem felel meg nekünk egy garnitúra gumi egész évre? Olvasva az ADAC négyévszakos abroncs tesztjét, az eredmény első pillantásra lesújtó, hisz az összesítésben legjobbnak ítélt abroncs is alig kettes osztályzatot kapott. Ám valóban célszerű-e az összesítést néznünk, amikor a megfelelő "papucsok" kiválasztásán törjük a fejünket? Ha őszinte akarok lenni, akkor azt kell mondjam: nem igazán. A következő szempontok szerint osztályozzák ezeket a gumikat: mire képes havas úton, milyen tapadást (ezáltal milyen féktávot) tud nedves, illetve száraz aszfalton, illetve mennyire kopik maga az abroncs. Itt pedig már meg is érkeztünk az első sarkalatos kérdéshez: valóban létfontosságú-e számunkra a téli gumi minőségével megegyező havas tudás? Hisz ha jószerivel csak országon belül használjuk az autónkat, nem járunk vele évente többször síelni, vagy akár csak külföldre télen (különösképpen nálunk hidegebb országokba), akkor ennek a kérdésnek nincs akkora jelentősége, mint ahogy az elsőre tűnik. Hiszen a valóban havas napok száma az utóbbi két évtizedben drasztikusan visszaesett Magyarországon. Azaz érdemes feltenni magunknak a kérdést: esetleg van arra lehetőség, hogy az évben azon az 5-15 napon, amikor valóban hólepel takarja az utakat, akkor esetlegesen ne üljünk autóba? Ha erre igen a válasz, akkor már sokkal könnyebb dolgunk van, és könnyedén találhatunk olyan négyévszakos abroncsot, ami alig produkál rosszabb eredményeket száraz, illetve nedves talajon (és féktávokon), mint a nyári-téli társai. Főképp érdemes megfontolni a négyévszakos garnitúrát, amennyiben nem autózunk sokat. Évi 5-15 ezer km megtétele esetén, némi kompromisszummal egy elég jó megoldás tud már lenni (egy márkásabb darab persze). Abban az esetben azonban, ha nem akarunk kompromisszumokat kötni, akkor nem marad más választásunk: kénytelenek leszünk két garnitúra abroncsot beszerezni és évi két alkalommal cserélni, vagy cseréltetni azokat.
Hirdetés

Okosórát, vagy hagyományosat? Dönts az igényeid szerint!

Jó pár évvel ezelőttig a karóra vásárlás még egy alapvetően egyszerű folyamat volt. Az embernek tudnia kellett, hogy mennyi az idő - hisz a pontosság régen is fontos volt -, így hát fogta magát, elballagott a legközelebbi óráshoz és beszerezte a neki tetsző darabot. Amire aztán hosszú-hosszú évekig, néha évtizedekig vigyázott, s nem egyszer a fia, sőt, az unokája örökölte a nagy becsben tartott időmérő szerkezetet. Persze régen is lehetett válogatni, de hasonlóan sok más termékcsoporthoz, azért a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években (előtte meg pláne) nem volt akkora kínálat órákból, mint manapság. Gondoljunk csak vissza egy pillanatra és idézzük fel nagyszüleink orosz (bocsánat: szovjet) gyűjteményét. Ma már számtalan márkából választhatjuk ki a nekünk megfelelőt, sőt, nem ritka, hogy neves márkák különböző almárkákat hoznak létre, hogy lefedjék vele a teljes piacot (mint amilyen például a Seiko-nak a Lorus). Szóval ma már az a legnagyobb nehézség, hogy a több ezer modellből valahogy kiválasszuk azt az egyet, amit végül majd évekig hordani fogunk. Igenám, de az órás piacot egyre inkább felforgatják az okosórák, amelyeknek nem volt egyszerű dolguk, már ami az elterjedést illeti. Döcögősen indult a történetük, számtalan gyermekbetegséggel küzdöttek és sokáig úgy tűnt, hogy az okosszemüveghez hasonlóan ez is csak egy divathóbort lesz, ami szép lassan eltűnik majd a süllyesztőben. Ám végül nem így lett - ebben azt hiszem azért nagy szerepe volt az Apple-nek a Watch megalkotásával - és az okosórák szép lassan beszivárogtak a mindennapjainkba. De kinek is érdemes egy ilyen készüléket választani a hagyományos óra helyett? A válasz nem is olyan bonyolult, mint azt elsőre gondolnánk. Elsősorban azok fogják örömmel viselni, akik erőteljes online jelenléttel bírnak: sokat chatelnek, sok emailt kapnak és ahelyett, hogy állandóan elő kelljen halászni a telefonjukat, elég csak rápillantani az órájukra. Emellett fontos szempont az is, hogy ne rettentsen el minket a rendszeres töltögetés sem. Ma már ugyan nem szükséges minden nap tölteni az órákat, de még így is 2-3 naponta muszáj megetetni némi árammal, szemben a hagyományos órák éves-kétéves elemcseréjével. Azonban az okosóra - főképp, ha a tudása egy részét tényleg kihasználjuk - nagyon magába szippant és bizony hiába képtelen még csak megközelíteni is egy hagyományos (pl. Zeppelin) szépségét, ha egyszer hozzászokunk, utána már nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem tudjuk majd lerakni.

Milyen növényeket termesszünk kiskertben?

Amennyiben abban a szerencsés helyzetben vagytok, hogy családi házban éltek, vagy esetleg a társasházi lét mellé béreltek, vagy fértek hozzá egy kisebb földterülethez, akkor bizonyára többször elgondolkodtatok már azon, hogy mégis milyen növényeket lenne érdemes termeszteni. Az is egy lehetőség persze, hogy csak dísznövényekkel és virágokkal halmozzuk el a földterületet, azonban sokakban előbb, vagy utóbb felmerül a kérdés: nem lehetne esetleg valóban hasznosítani a rendelkezésre álló kertet? Nem lehetne valami olyat termeszteni, ami a család számára valódi hasznot hoz? Olyan zöldségeket megtermelni, amikből sok fogy, vagy épp túlságosan drágák az üzletben? Nem lenne szuper, ha nyáron a saját paradicsomunkat ehetnénk? Nos az biztos, hogy ez egy remek ötlet, és sokan neki is vágnak, amint lehetőségük adódik, azonban egy-egy nagyobb kudarc könnyen az ember kedvét szegheti és egy életre felhagy a kiskerti gazdálkodással. Pedig a fokozatosság elvét betartva a kezdeti sikerélményekkel bizony ez egy remek hobbi, csak érdemes nagy körültekintéssel nekiállni és az első évben, években olyan növényekkel próbálkozni, amik jóval megengedőbbek és nem annyira érzékenyek. De melyek is ezek a növények? Nem véletlen említettem a saját paradicsomot: ez a zöldség (ami amúgy gyümölcs) az egyik legkönnyebben termeszthetők közé tartozik. Ha valóban biztosra akarunk menni, és hát eleinte miért is ne akarnánk, akkor egyből úgy állunk neki, hogy kifejlett palántákat veszünk, és az ültetés után csak a megfelelő locsolásról kell gondoskodnunk, majd jöhet is nyáron a termés betakarítása és büszke paradicsomszeletelés. Ugyancsak kis odafigyeléssel könnyedén lehet saját hagymánk, sárgarépánk, de nagyanyáink kertjének szinte összes növénye alapvetően könnyedén életben tartható. A spenót például, amely szép sorokba vetve a szemnek is impozáns látvány, de hasonló egyszerű feladat a cukkini, illetve a padlizsán termesztése is. Ha uborkára fájna a fogunk, azzal sincs sok gond, mindössze arra kell figyelni, hogy a megfelelő vízmennyiséget kapja, ellenkező esetben keserű lesz a végeredmény. Ha rendelkezünk elegendő hellyel, akkor egy kicsit nagyobb fába is vághatjuk a fejszénket, és olyan kevésbé megszokott projektekbe is belevághatunk, amelyek csak pár év alatt hoznak eredményt: a saját egres, vagy épp ribizli bokor, de a málna is jó kísérletezni, hisz mindig az lebegjen a szemünk előtt, hogy mekkora büszkeség lesz majd pár esztendő múlva, amikor a sajátunkat esszük. Amennyiben az elsődleges célunk a haszon, akkor maradjunk a jó öreg klasszikusoknál (főképp, ha tényleg nem túl nagy a kert), hisz mindig hagymából és burgonyából fogy a legtöbb, így ez esetben termesszük ezeket. Mellé mehet paradicsom, esetleg paprika, fokhagyma, ha ezek megvannak, akkor a konyhánk alapját már meg is termesztettük otthon. Sikerekben gazdag kertészkedést kívánok, remek terméssel és sok örömmel!
Hirdetés

Bevásárlás? Inkább rendeld házhoz szállítással a napi cikkeket is!

Koronavírus idején rengeteget hallani a megfelelő óvintézkedésekről és az elővigyázatosságról. Rendkívül fontos, hogy ha mindenképpen szükséges kimozdulnunk a lakásból és nem tudjuk máshogy megoldani a elintéznivalókat, akkor tartsunk megfelelő távolságot a többi embertől és amennyiben tehetjük, használjunk maszkot, illetve gumikesztyűt. Fontos azonban tudni, hogy a maszk és a gumikesztyű felvétele mellett legalább ilyen fontos azok szakszerű használata is. A maszkot mindig csak az előírt ideig használjuk, ameddig biztonságosan véd, a gumikesztyűt pedig használat után dobjuk el. Ügyelnünk kell arra is, hogy a maszk viselése megfelelően történjen. A legtöbb ember eddig nem volt rákényszerítve a maszk használatára, így az furának tűnik és a felhelyezés sem biztos, hogy tökéletes. Ennélfogva megtörténhet, hogy sokszor az arcunkhoz nyúlunk megigazítani a maszkot, amit nem szabad, hisz a kezünkről így felvisszük a kórokozót az arcunkra. Gyakoroljuk otthon a maszk szakszerű felhelyezését és hordását, hogy "éles" helyzetben már ne okozzon problémát. Ugyanakkor a kockázatokat csökkenthetjük más módon is, legfőképpen úgy, ha a lehető legkevesebbet megyünk ki a lakásból. Természetesen vannak olyan feladatok, amelyeket lehetetlen elintézni másképp, azonban a leggyakoribbnak számító bevásárlás az ma már nem ilyen. Ez itt nem a reklám helye, így nem nevezek meg szolgáltatókat akik ezzel foglalkoznak, de egy villámgyors google kereséssel találtok jó pár ilyen lehetőséget. Emellett a nagy áruházláncok is egyre inkább bevezetik ezt, nektek csak össze kell állítani a kosaratokat és azt kihozzák, sőt, amennyiben esetleg nincs valamilyen rendelt termék, akkor azt előzetes egyeztetés után helyettesítik a számotokra megfelelővel. Persze az emberek nagy részében a házhoz szállítós szolgáltatás még leginkább a nagyobb, vagy más típusú (műszaki, ruházati) termékek esetében jut eszükbe leginkább, de higgyétek el, ezek a szolgáltatások már kinőttek a gyerekcipőből. Arra azonban érdemes odafigyelni, hogy a mostani nagy érdeklődésre való tekintettel nem árt ha előre gondolkodtok és nem akkor rendeltek, amikor már teljesen kifogyott az éléskamra. Végül még megemlíteném, hogy nem csak az ételek esetében alkalmazhatjátok ezt az eljárást, de már a legnagyobb drogériai láncok is biztosítanak ilyen lehetőséget. Ne feledjétek: minél kevesebb a kontaktus, annál kisebb a valószínűsége a megfertőződésnek. Vigyázzatok magatokra!

Melyik iPad-et válasszam 2020-ban?

Miután az Apple némiképp felhasználó (pénztárca) barátibb módba kapcsolt, eljött az ideje, hogy pár mondatban körbejárjuk: melyik iPad a legjobb választás most, 2020 tavaszán. Tudom, hogy most az olvasók egy része felhördül és automatikusan rávágja, hogy: leginkább semelyik, de ezzel röviden azért vitatkoznék. A (jó) táblagép olyan, mint az okosóra: amíg nincs az embernek egy, addig csak a száját húzza, hogy mégis mi értelme egy ilyen kütyünek, nem jó ez semmire, ott van a notebook/asztali gép, mégis mi a fenének kellene mellé egy tablet, pláne borsos áron? (órának pedig ott a hagyományos, amiben elég kétévente elemet cserélni, vagy ugye automatikus, mégis minek a kézre egy olyan óra, amit naponta-kétnaponta tölteni kell). Nos ahogy az okosóra is napok alatt az életünk részévé válik és félembernek érezzük magunkat nélküle miután megszoktuk, úgy egy jól megválasztott tablettel is ugyanez a helyzet és egy-két hét után azt vesszük észre, hogy napokig be sem kapcsoltuk az elsődleges gépet, csak a táblagépet nyomkodtuk. Az a terve ugyanis meglepően jól működik az Apple-nek, hogy az iPad-ből MacBook pótlékot faragjon. Nyilván teljesítményben és szolgáltatások tekintetében meg sem közelítik a notebookot a táblák, a varázsuk nem is ebben rejlik. A titok az, hogy ennek ellenére a mindennapi rutinfeladatokhoz viszont tökéletesen használhatóak. Lehet persze videót vágni, animációt renderelni is, de ez azért jóval kényelmetlenebb és lassabb. Viszont ha cikket, e-mailt kell írnunk, megrendeléseket lekönyvelni, épp vektorosan rajzolni valamit, fényképet buherálni, közösségi médiát felügyelni, táblázatkezelni... nos erre maradéktalanul elég egy iPad. Bizony még a sima A10-es chippel szerelt "sima" iPad (2019) is: a Smart csatlakozó és az Apple Pencil (1. generáció) támogatás széleskörűen használható eszközzé teszi, a 10.2"-os képernyő pedig meglepően sok mindenre elég, no persze ilyen felbontás mellett ez talán nem is olyan meglepő. A gépnek egy hátránya van: a korlátozottan rendelkezésre álló háttértár: 32 Gb manapság nagyon gyorsan betelik, pláne úgy, hogy ebből még a rendszer is jócskán lecsíp magának. Ez azonban külső pendrive-val okosan bővíthető, az ár pedig mindenért kárpótol: 110-120 ezer forint környékén hazavihetjük: ezért az árért csak nagyon alsókategóriás notebookokat vehetünk és a mobilitás, a ceruza (!), a 10 órás akkuidő, a parádés felbontás azért más ligába helyezi az iPadet. Más a helyzet, ha valaki kőkeményen munkára akarja használni a tabletet: ha brutális teljesítményre van szükség, akkor már az Air is kevéskének bizonyulhat és a Pro kínálatban kell nézelődni. ott viszont már olyan árakkal szembesülünk (350-400 ezer ft), ami megkérdőjelezi a létjogosultságot és alapos megfontolást igényel, hiszen ilyen összegekért már nagy teljesítményű laptopot is vehetünk. Kérdés azonban, hogy mennyire van szükségünk az érintőképernyőre és az Apple Pencil használatára.